Régebben szokás volt, hogy a közösségek ivóvizét, kutakat, folyókat, patakokat megszentelték vízkereszt idején. Ezt a hagyományt elevenítette fel délután a Tiszánál Kocsis Fülöp görögkatolikus megyés püspök.

Vízkereszt a keleti egyház ünnepei között a III. században mint Jézus születésnapja jelent meg. Később új tartalmat kapott: a Jordán folyóban való megkeresztelkedésének, Isten megjelenésének ünnepe lett. Kocsis Fülöp hajdúdorogi megyés püspök a szertartáson elmondta: az Isten világba lépése szenteli meg a világot. Ilyenkor, vízkeresztkor ezt éljük át, ezt jeleníti meg a hosszú, különleges szertartás, ahogy a hármas láng, az áldó kéz, a kereszt beleereszkedik a vízbe, ez mind-mind Krisztus vízbe bocsátkozását, közénk szállását jelképezi. Régen vízkeresztkor az élővizeket is megszentelték. Ezt a hagyományt tavaly élesztette fel a görögkatolikus egyház Szolnokon. A megyés püspök hozzátette: a mai világban megfeledkeztünk arról, mennyire fontos a víz. Szépnek tartjuk a folyót, sportolásra, kikapcsolódásra használjuk, de nem értjük már, hogy a víz az élet. Újra rá kell ébrednünk arra, mire van szükségünk igazán, mi adja az élet lényegét. Ezeknek a szertartásoknak az újraéledése segít, hogy az ember visszataláljon saját gyökereihez, és erre nagy szüksége van. A szenteltvíz pedig az Isten áldását hordozza, közvetíti, és ezáltal elmélyül életünkben az üzenet, hogy nélküle nincs élet.